– Két gombóc epret és egy csokoládét kérek!
– Prancsoljon, 240 forint lesz, köszönöm.
Gyorsan elvette a pénzt és lekuporodott a fagyis pult mögé, ha nem volt vásárló igyekezett észrevétlen maradni. Feszült volt egész nap, egész nyáron nehogy valaki felismerje. Szégyellte, hogy harminc évesen a parton diákmunkát végez, de nem volt más választása. Eltelt majdnem 10 dolgos év, mindezek ellenére visszajutott a kezdetekhez. Fájón gondol vissza a nem is olyan távoli múltra, amikor még minden idillikusnak tűnt. Úgy tűnt maga mögött tudja hagyni az alsó középosztálybeli munkás családi létet. Lassan lett minden, diploma, házasság, lakás, autó. Mely egyetlen pillanat alatt semmivé lett. Helyette maradt a magány, és a kilátástalanság. A férj lelépett egy másik nővel, így jó ideje egyedül ébred már a súlyos banki hitellel terhelt lakásban. A fagyizó felé menet, minden reggel szomorúan sétál el a lakás előtt parkoló szintén hitelre vásárolt autó előtt, melyet tankolni már nem tud. Minden reggel belenéz a sarki kisbolt üvegébe, haja fénytelen, arca festetlen, pólója bolyhos és kinyúlt, olcsó, kitaposott nyári szandálja pénztelenségről árulkodik. Igazi szürke egér.
30 éves egyre inkább szorítja az idő. Pár éve még úgy képzelte, ennyi idősen már anya lesz, és biztonságban él egy férfi oldalán. Mindennél fontosabb számára a biztonság. Most jobban egyedül van, mint egész eddigi életében bármikor, hálótársa a magány és a bizonytalanság.
Kell egy férfi, kell egy terv.
Egy telefon boltban ismerkedik meg a férfival. A férfi észre sem veszi, annyira jelentéktelen és nem az esete. Nem tudja, hogy a férfi a kolléganője rábeszélésre kezd vele kapcsolatba lépni. Észre sem veszik egymást a boltban. Az első sms váltásból találkozó lesz, majd végül kapcsolat. Feltérképezi ki is a férfi: vajon milyen autóval jön majd értem? Milyen körülmények közé visz? A férfi megérkezik egy nagy autóval és egy házba viszi. Megvan a férfi, megvan a terv. Egy hiba van csak és ez maga férfi. Nem ilyet képzelt, nagy az ő részére a korkülönbség, sokszor érzi úgy mintha az anyja lenne. Kénytelen rábeszélni magát a férfira. Előre kiszámított lépésekkel halad, úgy tesz mintha ez az egész nem lenne neki fontos, vezeti a férfit az első pillanttól fogva, úgy tesz mintha szívessget tenne neki, hogy hozzámegy. Látszólag lassan halad, kéreti magát, de belül vadul csörög a biológiai órája és alig várja, hogy bekerüljön a tehetős családba, ezzel maga mögött hagyva az anyagi bizonytalnságot. Megvan az esküvő, megvan a jackpot. Ő irányít.
(folytatása következik)